Szobi Szent László Plébánia

A szobi templom fényképe

Hasznos dolgok

A szentségekkel kapcsolatos tudnivalók

Keresztelés

Azokat a gyerekeket kereszteljük meg, akiknek szülei és keresztszülei gyakorló keresztények, így biztosítják a gyermekek vallási nevelését. Ha iskoláskorú, járjon két évet hittanra és vegyen részt a szentmisén. Felnőtteket is előkészítünk, megbeszélés szerint.

Elsőáldozás

Az elsőáldozásra készülő gyerekeket két év hittanoktatás után februártól április végéig külön oktatjuk.

Bérmálás

Előkészítjük a gimnazista korúakat és felnőtteket. Feltétel, felnőtt keresztényként akar élni. Hozza magával a keresztlevelet és elsőáldozási igazolását.

Gyóntatás

A szombati és vasárnapi szentmisék előtt.

Betegellátás

Elsőpénteken beteget áldoztatunk, valamint azokat akik jelzik igényüket.

Ministránsok

A fiatalok körében papi és szerzetesi hivatás ébresztés, valamint katolikus házasság vállalására való felkészítés történik. Elsővasárnaponként és megbeszélés szerint jönnek össze a plébánián.

Házasság

Házasságkötés előtt három hónappal jelentkezzenek az állandó lakás szerint illetékes plébánián. Hozzák magukkal a három hónapnál nem régebbi keresztleveleiket, ha templomunkban akarnak házasságot kötni, és más plébániáról jönnek, az állandó lakóhelynek megfelelő plébániáról hozzanak elbocsátót. A jegyesoktatást az eskető plébánia végzi.

A plébánia története

Ősidőktől lakott hely. Egy 1138-ból származó oklevél említi először, amely többek között a dömösi apátság birtokán szolgáló 14 szobi bognár nevét is felsorolja. A középkori falu a hegyek között, a mai Pusztaszob területén feküdt. Nagy Lajos a nosztrai pálosoknak adja a szobi vámjogot, és kiváltságokban részesíti a települést. II. Lajos tartozása fejében az esztergomi káptalannak juttatja. Elpusztítja a tatár, 1641-ben pedig egy váci portyázó török csapat felégeti. A lakosság a török időben a Duna mellé, a község mai helyére húzódik. Az esztergomi káptalan 1720-ban szlovákokat telepít a megfogyatkozott magyar lakosság közé. A kegyúri jog 1892-ben a birtok megvásárlásával a Luczenbacher családra száll át, amelynek nagylelkűsége a plébánia életét viszi előre, vállalkozásai pedig a község fejlődését segítik. Szob egy ideig járási székhely is.

A török idő előtti egyházi állapotot számba vevő Pázmány-féle, 1629-es összeírás, akkor a váci egyházmegye területén fekvő „Zob”-ot, az esztergomi érsek fennhatósága alá tartozó exempt plébániák között említi. Plébánosa az 1562-es nagyszombati zsinatra is kap meghívást, de nem tud megjelenni. Licenciátus látja el 1714-től Damásddal együtt. A plébánosok sora 1716-tól állandósul, és Damásd Szob filiája lesz.

Árpád-kori temploma a Duna mellett állt, az ún. Luczenbacher kastély közelében. A XVIII. sz.-ból származó feljegyzések a falu északnyugati szélén álló templomról tesznek említést, amely a Rákóczi-szabadságharcban megsérült, de rendbe hozták. Az 1779-es vis. can. már a mostani, műemlék jellegű templomról (250 m²) számol be, amely 1775-78 között épült barokk stílusban. Renoválták 1967-ben és 1973-ban. Az egyházi tulajdonban levő jelenlegi plébániaház 1907-ből való. A Luczenbacher család alapításai: a temetőkápolna, az egykor itt működő irgalmas nővérek zárdája és iskolája, a kálvária, a kántorlakás. Kastélyuk 1931-ben a lazarista rendre szállt, amelynek ez anyaháza volt 1950-ig. A községben élt 3 éves koráig Kodály Zoltán, atyja itt volt állomásfőnök.

Templombúcsú

I. Szent László Lengyelországban született, 1046. június 27-én, I. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő második fiaként. Árpád-házi magyar király volt 1077-1095 között. Bátyja, I. Géza után lépett a trónra, utóda pedig Könyves Kálmán volt.

Királyként roppant szigorú, de igazságos, törvényalkotó, melynek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. Uralkodása idején Magyarország, fennállása óta először, képes volt a hódításra. 1091-ben elfoglalta Horvátországot, miután beavatkozott az ottani belviszályokba.

Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték. Előbb Somogyváron, majd 1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra véglegesen, az általa alapított régi Székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt. Őt magát 1192-ben avatták szentté.

Gondolatok a betegek szentségéről

A betegek kenete (gyógyító-kenet) az egyike annak a két szentségnek, amelyek a megkeresztelt lelkét meggyógyítják és megszabadítják bűneitől. A másik gyógyító szentség a bűnbocsánat szentsége.

Szent Jakab apostol levelében olvashatjuk: „Beteg valaki közületek? Hivassa el az egyház presbitereit, azok imádkozzanak fölötte, és kenjék meg őt olajjal az Úr nevében! A hitből fakadó imádság megszabadítja a beteget, és az Úr megkönnyebbíti őt, ha pedig bűnökben van, bocsánatot nyer.” Jak. 5, 14-16. Ebből a Szentírási részből is kitűnik, hogy az Anyaszentegyház sohasem úgy képzelte el a betegek kenetében részesedett beteget, hogy ott rögtön, vagy legalább pár nap múlva meg kell halnia. Szent Jakab világosan ír arról, hogy imádkoznak érte, bocsánatot nyer bűne és meggyógyulhat.

Miért is lett utolsó kenet a neve? A IV. századtól az egyházban nagyon sokan, mivel nem tudták, talán nem is akarták, igazán vállalni a keresztény hittel a teljes keresztény életet, csak a halálos ágyukon keresztelkedtek meg (ld. Nagy Konstantin császár), mert akkor már nem kellett félniük, hogy újabb bűnöket követnek el. Ekkor a keresztséggel együtt a betegek kenetét is kiszolgáltatták a már tényleges haldoklónak, aki azután meg is halt.

A II. Vatikáni Zsinat – nagyon helyesen – visszaállította ennek a szentségnek igazi jelentőségét: erősítse meg e szentség a beteget, vagy az idős embert a betegség, a szenvedés elfogadásában, Isten e szentség által adjon neki a kereszthordozáshoz türelmet és kegyelmet.

Azt is le kell írnunk, hogy nem egy, nem két beteg volt már úgy, hogy igen súlyos állapotban vette fel e szentséget, és Isten kegyelméből, e szentség erejéből meggyógyulva tért haza családjához.

Urunk bemutatása

„Ma a Szűzanya a templom Urát viszi be az Úr templomába!
És József nem a saját fiát ajánlja fel, hanem azt a Fiút, akiben Istennek kedve telik.”
(Mt 3,17)

Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta a jeruzsálemi templomban a gyermekét. A jelenlévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény a szentelt gyertya és a gyertyaszentelés szokása. Így a szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe. Későbbi időkben a gyertyát az újszülöttek mellett tartották, a rontó szellemek távol tartására a keresztelés napjáig. (Illetve, hogy a csecsemőt ki ne cseréljék). Amikor a fiatal anyák először mentek templomba, akkor is szentelt gyertyát vittek a kezükben.

Amióta december 25-ére került Jézus születésének ünnepe, azóta február 2-án tartják meg a gyertyaszentelés ünnepét. A pápák közül Boldog II. János Pál pápa ünnepelte meg először 1997-ben. Az ünnep egyben Szűz Mária megtisztulásának ünnepe is, mert a zsidó törvények szerint Mária bemutatta az előírásoknak megfelelően gyermekét a templomban és bemutatta a tisztulási áldozatot. A nyugati liturgia ezt emelte ki a X. századtól. Jézus bemutatásának ünnepe azért, mert ezen a napon szentelték Istennek Jézust.

1960-tól a nyugati liturgia ismét ezzel összhangban Jézus bemutatását emeli ki a két ünnep közül. Azt a teológiai mondanivalót emeli ki a katolikus egyház, hogy Krisztus és Mária megszentelődése ez a nap, illetve mindazoké, akik életodaadásukban vállalkoznak Isten országának szeretetére, azaz Krisztus követésére. Ebben az értelemben az ünnep egy köszönetnyilvánítás Istennek a megszentelt hívatások ajándékáért. Azonban Magyarországon megmaradt a régi neve, Gyertyaszentelő Boldogasszony.

Hamvazószerda - Nagyböjt

Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.

Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – szentelt hamuból (mely az előző évi virágvasárnap barkáinak hamvai) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”, illetve „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak!”

A nagyböjt (latinul: Quadragesima) a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. Lényege húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét. A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is.

A nagyböjt időtartama 40 nap, ami aSzentírásban és a keresztény hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám (Jézus nyilvános működésének megkezdése előtt 40 napot böjtölt a pusztában; 40 napig tartott a vízözön; 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában; 40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot, Jónás próféta 40 napos kegyelemidőt hirdetett a bűnös városnak, Ninivének, akik aztán bűnbánatuk jeléül nyilvános böjtöt kezdtek.

A nagyböjti időszakra eső hat vasárnapot az Egyház nem tekinti böjti napnak (mivel minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe), ezért a böjti időszak a 7. század óta hamvazószerdával kezdődik a keresztény egyházi naptárban. A nagyböjt utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.

A katolikus egyház a régebbi szigorú szabályokon mára enyhített: szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő (ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól), valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén arra kéri 14 évnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst.

Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila. Sok keresztény közösségben – így a katolikus egyházban – az egész időszakban nem hangzik fel az istentiszteleteken az örömöt kifejező alleluja. A templomokat nem díszíti virág. A katolikus egyházban ennek az időszaknak egy sajátos szertartása a keresztúti ájtatosság, Jézus szenvedéstörténetének megjelenítése.

A rózsafüzér ima

A rózsafüzér gerincét az 5×10 Üdvözlégy imádkozása alkotja, oly módon, hogy a szövegben Jézus neve után beillesztjük az egyik titkot. A titkok Jézus életére, illetve üdvtörténeti szerepére vonatkozó mondatok. A rózsafüzér titkai hosszú ideig három sorozatot alkottak: örvendetes, fájdalmas és dicsőséges titkokkal. Ezt II. János Pál pápa egészítette ki a Szent Ġorġ Preca atya által írt világosság titkaival.

A rózsafüzért a következőképpen kell mondani:

  • Az ima keresztvetéssel kezdődik.
  • A keresztre egy Apostoli hitvallást mondunk.
  • Az első nagy szemre egy Miatyánkot.
  • Az ezt követő 3 kis szemre 1-1 Üdvözlégyet, Jézus neve után a bevezető titkokkal.
  • Ezután a kis doxológiát (továbbiakban: Dicsőség…) mondjuk. Erre sem itt, sem a továbbiakban nincs külön szem.
  • A bevezető utolsó (nagy) szemére ismét egy Miatyánkot.
  • A körben a 10 egymást követő kis szemre 1-1 Üdvözlégyet, mindegyikben a kiválasztott sorozat első titkával.
  • A tizedet egy Dicsőség… zárja.
  • Folytatjuk a következő tizeddel: a nagy szemre Miatyánk, a 10 kis szemre Üdvözlégyek a második titokkal.
  • Az ötödik tizedet záró Dicsőség… után ismét keresztvetés következik.

A rózsafüzérnek eredetileg (és hivatalosan) nem szerves része az ún. fatimai fohász, azonban a gyakorlatban csaknem mindig imádkozzák, mégpedig minden egyes Dicsőség… után.

A rózsafüzér titkai

A titkok új, napok szerinti sorrendje a ROSARIUM VIRGINIS MARIAE apostoli levél alapján:

  1. Hétfő: örvendetes titkok
  2. Kedd: fájdalmas titkok
  3. Szerda: dicsőséges titkok
  4. Csütörtök: világosság titkai
  5. Péntek: fájdalmas titkok
  6. Szombat: örvendetes titkok
  7. Vasárnap: dicsőséges titkok
Az örvendetes titkok

A bevezető három Üdvözlégyre:

  1. aki hitünket növelje,
  2. aki reményünket erősítse,
  3. aki szeretetünket tökéletesítse.

A tizedekre:

  1. akit te, Szent Szűz, Szentlélektől fogantál,
  2. akit te, Szent Szűz, Erzsébetet látogatván hordoztál,
  3. akit te, Szent Szűz, a világra szültél,
  4. akit te, Szent Szűz, a templomban bemutattál,
  5. akit te, Szent Szűz, a templomban megtaláltál,
A fájdalmas titkok

A bevezető három Üdvözlégyre:

  1. aki értelmünket megvilágosítsa,
  2. aki emlékezetünket megerősítse,
  3. aki akaratunkat tökéletesítse.

A tizedekre:

  1. aki érettünk vérrel verejtékezett,
  2. akit érettünk megostoroztak,
  3. akit érettünk tövissel koronáztak,
  4. aki érettünk a keresztet hordozta,
  5. akit érettünk keresztre feszítettek,
A dicsőséges titkok

A bevezető három Üdvözlégyre:

  1. aki gondolatainkat irányítsa,
  2. aki szavainkat vezérelje,
  3. aki cselekedeteinket kormányozza.

A tizedekre:

  1. aki a halálból feltámadt,
  2. aki a mennybe felment,
  3. aki nekünk a Szentlelket elküldte,
  4. aki téged, Szent Szűz, a mennybe fölvett,
  5. aki téged, Szent Szűz, a mennyben megkoronázott,
A világosság titkai

A bevezető három Üdvözlégyre:

  1. aki megtisztítson minket,
  2. aki lelkünk békéjét megőrizze,
  3. aki a Szentségekben megerősítsen.

A tizedekre:

  1. aki a Jordán vizében megkeresztelkedett,
  2. aki a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét,
  3. aki meghirdette Isten országát,
  4. aki a Tábor hegyén megmutatta isteni dicsőségét,
  5. aki az Eucharisztiában nekünk adta önmagát,
Befejezés

Végül az alábbi könyörgést mondhatjuk:
Imádkozzál érettünk, Istennek szent Anyja! Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!

Könyörögjünk! Úristen, a te egyszülött Fiad életével, halálával és feltámadásával megszerezte nekünk az örök élet jutalmát: add meg, kérünk, hogy e titkokról a Boldogságos Szűz Mária szentolvasójának elmondásával megemlékezve, utánozzuk, amit magukban foglalnak, és elnyerjük, amit ígérnek. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

Gyümölcsoltó Boldogasszony (Urunk születésének hírüladása)

A megváltás művének kezdete, az angyali üdvözlet ünnepe ez nap. Mária IGEN-je megerősít mindannyiunkat abban, hogy bátran válaszoljunk Isten akaratára, tegyük meg, amit Isten kér tőlünk.

Hogyha Jézus élete József és Mária szerelmének gyümölcse lett volna, csupán emberi élet lenne. Kétségtelen, ezt az emberi gyümölcsöt Isten adoptálhatta volna, de ebben az esetben is csak egy Isten fiává lett embert ünnepelhetnénk. Márpedig a titok, amit a Szentírás és a hit megvall éppen az, hogy Isten saját egyszülött Fia lett emberré a megtestesülés által. Jézus az örök Atya ingyenes ajándéka, benne Isten az egyszülött Fiát adta nekünk. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe Szűz Mária válasza az isteni megszólításra.

Eredetileg a keleti Egyház ünnepe. A római Egyház a VII. századtól ünnepli annak emlékét, hogy Isten elküldte Gábriel arkangyalt azért, hogy hírül vigye Szűz Máriának az Istenanyaság nagy titkát: a Megváltó születését. A mai napon tehát az Anyaszentegyház megemlékezik arról, hogy Isten ígérete beteljesedett; valóra vált a prófétai szó: a Szentlélek teremtő erejével belenyúlt a történelembe; a Boldogságos Szűz Istenanyává lett; a második isteni Személy megtestesült. A Szent Szűz "igen" szavára elindult az istengyermeki élet.

„… az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: – Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál. (...) Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak.”

Istenünk, te azt akartad, hogy örök Igéd a Szent Szűz méhében emberi testet öltsön. Add, kérünk, hogy mi, akik Megváltónkat valóságos Istennek és valóságos embernek valljuk, isteni természetének is részesei lehessünk. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.